Érdemes elolvasni, amíg még látható a Portfolio.hu-n:

http://www.portfolio.hu/befektetesi_alapok/ongondoskodas/a_nyugdijakon_sporol_az_allam_mi_lesz_velunk.151820.html

Az utóbbi hetekben jelentősen alábbhagyott a kezdeti lendületem.

Éreztem, hogy sok túl sok időmet veszi el a rengeteg olvasás.
Éreztem, hogy hiányzik a szakmai háttér, általánosságokban meg nem igazán jó írkálni.
Éreztem, hogy bizonyos megfogalmazások, állítások nem állnák meg a helyüket egy szakmai vitában valakivel, aki ért hozzá (bár nagyon nem lőttem mellé...)

Végül látom, hogy az egész témát körüllengi a politika, ami szerintem egy nagy adag hígfolyós történet (volt és egyre inkább az).

Egy jó példa rá a jelenlegi alkotmányozás és társult dolgai, amiről pl. Török Gábor írt egy érdekes szösszenetet: 

"...

Talán nem érdektelen röviden áttekinteni, hogy egy hipotetikus 2014-es politikai változás után milyen "csapat" várna az új többségre:

Köztársasági elnök: A tervezet érdemben nem változtat az intézményen. Ha Schmitt Pál kitölti a mandátumát, 2015-ben kerülhet sor elnökválasztásra. Ha mondjuk 2013-ban valamilyen ok miatt lemondana, és a mostani parlament új elnököt választana, a következő parlamentnek 2018-ig együtt kellene élnie az államfővel.

Alkotmánybíróság: A hatályos szabályozással szemben – amelynek értelmében a bírók maguk közül választanak három évre elnököt - a tervezet a parlament hatáskörébe vonja a testület elnökének megválasztását. Az elnök megbízatása ráadásul az alkotmánybírói megbízatása megszűnéséig tartana: azaz ezek alapján például Stumpf István – aki minden bizonnyal nem lenne esélytelen egy parlamenti szavazáson - akár2019-ig is az AB elnöke lehetne.

Ügyészség: A fontos alkotmányos változások itt már tavaly megtörténtek: a legfőbb ügyész korábbi 6 évre szóló, feles többséghez rendelt megválasztása 9 évre és kétharmados többségre emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy Polt Péter 2019-igbiztosan hivatalban maradhat, s ha utódját nem sikerül majd a szükséges széles konszenzussal megválasztani, akár egészen 70 éves koráig az ügyészség vezetője lehet.

Nemzeti Bank: A tervezet a mostani 6 évről 9 évre emeli a jegybank elnökének megbízatását, azaz a 2013-ban, Simor András hivatali idejének lejártakor a miniszterelnök által vezetőnek javasolt személy – például Járai Zsigmond - 2022-igkapna mandátumot.

Állami Számvevőszék: Itt marad a korábbi 12 éves mandátum, azaz a tavaly megválasztott Domokos László szintén 2022-ig állhat az intézmény élén.

Költségvetési Tanács: A költségvetési eljárásban vétójogot („előzetes hozzájárulás”) kapó intézmény élére a köztársasági elnök 6 évre nevez ki: a pár hete kinevezett Járai Zsigmond így elméletileg 2017-ig állhat az intézmény élén, ha 2013-ban esetleg átigazol a jegybank élére, utódja 2019-ig kaphat mandátumot.

... "

Így végül döntöttem: nem ásom bele magam mélyebben. Nem ezzel fogok értéket teremteni, hanem inkább azzal, amihez valóban értek.

Folytatom-e a blog-ot?
Szerintem igen. Nem ígérem biztosan, még kell hozzá egy kis löket. De teljesen másról fogok írni, mint eddig.

És mi köze ennek a nyugdíjhoz?
Az, hogy arról szeretnék írni, hogyan lesz nyugdíjam attól függetlenül, ki milyen baromságot művel az állam élén!

Azt gondolom, vagyok annyira céltudatos, foglalkozom annyi előre mutató dologgal, ami impulzust tud adni másoknak. Nem jó csak keseregni, mérgelődni, hanem "önmegvalósítani" kell. Minél többen vagyunk ilyenek, annál inkább esélyünk lesz a léhűtők helyett normális emberekkel együtt élni!

A viszont látásra...

  Török Gábor blogjában olvastam az alábbi részletet, benne egy idézettel Orbán Viktortól:

 Egy kommentben (máshol) leírt véleményemet osztom most meg, bővített formában.

Igen, a science fiction kategóriában indulok éppen. 
Illetve nem is teljsen, mert pl. anno olvastam egy 40-es években írt sci-fi-t a holdraszállásról, rakétákról, ami azóta már meg is megvalósult.

Az alábbi verziónak az esélye azonban jelenleg pontosan 0. 

 

A három pilléres rendszer működésének úgy lett volna értelme, ha a hiányzó elemeket is hozzáteszik, és színt vallanak végre a reális jövővel kapcsolatban:

 

1. Aki tisztán az államra akar hosszú távon építeni, az ne számítson semmi jóra. A felosztó kirovó rendszer működőképessége igen korlátos. Hosszú távon reálisan kb. annyit fog kapni egy tisztán állami nyugdíjra jogosult állampolgár, amivel nem hal éhen! Aki többet keresett, kicsivel többet kap, de az sem lesz sok.

 

2. Ezt ki kellene mondani, és jó hosszú határidővel (akár 10-20 év) fokozatosan közelíteni ehhez. Azt mondani, hogy minimálbér után minimálnyugdíj, járulékplafon után kb. 1,5x-ös minimálbér jár majd. A nyugdíjakat 10-20 év alatt ehhez konvergáltatni.

 

Lehet most tiltakozni, de a rendszer egyszerűen nem bír majd el többet!

 

3. Aki ennél többet akar kapni, az fizessen egy felhalmozós rendszerbe. Azonban nagy gond, ha ezt feketén szerzett jövedelemből teszik meg az emberek, ezért fontos az ösztönzők kérdése.

 

Egyik ilyen ösztönző, hogy az amúgy is levont járulékok egy részét (adózatlan jövedelem) átirányítják egy felhalmozó rendszerbe (ez volt eddig a MNYP). Akinek bevallott jövedelme van, annak javára az állam lemond járulékokról. Másra nem lehet felhasználni, csak erre a célra.

 

4. Aki még ennél is többet akar, adózott jövedelemből tehet félre önkéntes nyugdíjpénztárba.

 

A fekete jövedelemből felhalmozott pénzekre meg majd rákérdez az adóhatóság: miből tetszett ezt összehozni?

 

 

De egy ilyen modellnek még a gondolatát sem meri senki felvállalni, pedig nincs más alternatíva 10-20 éves távlatban. 

 

Mivel nem ezt csinálják, ezért amikor majd eltelik ez a 10-20 év, akkor majd egyszerre szakad az emberek nyakába a probléma, és azok is alig kapnak valamit, akik pedig megtehették volna, hogy előre gondoskodnak! 

Azok pedig, akiket addig is tovább hitegettek, hogy nem baj, ha nincs hivatalos jövedelmük, azok hatalmasat fognak szívni.

 

 

A magánnyugdíjpénztárak költségvetési kihatásáról:

Gyakori kritika, hogy mekkora lyukat üt ez a rendszer a költségvetésen!

 

Nem. Nem ez az évi 300-400 milliárd hiányzik itt, hanem egy rakás, évek óta meg nem oldott, kakis költségvetési probléma megoldása! Csak hát egyszerűbb másra mutogatni, pofázni, meg a saját hatalmi érdekeket keresztülnyomni a társadalmon! Semmiivel sem jobb ez a mostani kormány, mint ez előző!

 

Arról nem is beszélve, hogy egy normális költségvetés esetén azok a forrásigények, amikhez hiteleket vesz fel egy állam (ahogy egy normális család is vesz fel bizonyos célokra hitelt), inkább a saját állampolgárokat gazdagítsa, mint külföldi tőkealapokat.

Az meg egy nagy humbug, hogy ezzel a pénztárak jártak csak jól! Én is jól jártam vele, és ha normálisan alakították volna tovább a szabályokat, még inkább.

 

 

Egy ilyen érvelési sor végével az értelmesebbek azt szokták mondani, hogy "igen, van ebben sok igazság, de ezt az államon belül kellene megcsinálni, mert akkor nem kellene hitelt igénybe venni!".

 

 

De igen. Azonban erről inkább később írok.

 

 

Hozzászólni, vitázni itt lehet:

http://fidesznyugdij.blog.hu/2011/01/25/vitalap 

 

Forrás:http://space4commerce.blogspot.com 

Orbán Viktor mai nyilatkozatáról olvastam éppen.

Mielőtt belefogtam, az Egyiptomi zavargásokról olvastam, megdöbbentő, amit az ottani rezsim művel, mennyire hagyja, hogy erőszakba torkolljanak a tüntetések. Sajnálom őket, remélem hamar lezárul ez a szomorú állapot.
Ami igazán megdöbbentő: azok a nyilatkozatok, ahogy az ottani állami tévében a helyzetet teljes félremagyarázzák, az emberek kábítását művelik.

Nem fog nekik sikerülni, pedig Egyiptomban nagyon korlátozott lehetőségek vannak a tájékozódásra, a különféle vélemények meghallgatására, általában a vélemény-nyilvánításra.
 

A következő percekben már olvasom a következő sorokat:

A nagy nemzeti összefogáshoz hasonlította Orbán Viktor kormányfő azt, hogy csupán 3 százaléknyi magán-nyugdíjpénztári tag maradt a pénztári rendszerben, és 97 százaléknyian visszaléptek az állami pillérbe. Szerinte a 3 százaléknyi rész "pont arra elég, hogy elmondhassuk, tényleg volt választási lehetőség." 

Az volt az első reakcióm, hogy ekkora hasba akasztást, a valóság félremagyarázását az Egyiptomi-hoz hasonló rezsimek szoktak csinálni. Pedig nagyon messze vagyunk (és nem csak térben) Egyiptomtól - bár sokan kongatják a vészharangot.

Miért van erre szüksége egy európai kormány miniszterelnökének? Ahol az információk szabadon áramolhatnak, a véleményeket le lehet írni, kimondani (és reméljük nem szenved ez csorbát a továbbiakban sem).

Megőrült? Hülyének néz mindenkit? A forradalmi hevület elvitte a maradék sütnivalóját? Egyszerűen nem értem, ki eszi meg ezt a maszlagot. 

---  közben eltelt egy nap ---

A posztot tegnap este már nem tudtam befejezni. Mára további adalék jött a témához:

AZ IMF levelére hivatkozva a következő nyilatkozatot adta ki a kormány:

"...
Az IMF a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszer felszámolását „de facto államosításnak” nevezi. Ezzel szemben az állami nyugdíjrendszerbe a kötelező magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka lépett vissza. Miután ez az emberek szabad döntése alapján történt, ezért ez semmiképpen nem nevezhető államosításnak.
..."

Leborulás, meghajlás, agyeldobás...

Erre a leginkább találó kommentet Tóta W. Árpádtól tudom idézni (az eredeti poszt a médiatörvényről szólt, de témát váltott a kommentelés):

"és bazmeg még mindig nem megy a tuskó fasz fejükbe, hogy az imf-nek nem lehet beadni azt, hogy 97% szabad akaratából választotta, meg ezeket. még itt belül se működik, még a fideszen belül se működik. mik ezek, retardáltak? tényleg jöjjön már a nagy fehér mentőhelikopter."

Vitázni, hozzászólni itt lehet:

http://fidesznyugdij.blog.hu/2011/01/25/vitalap

Forrás:http://www.brickset.com

 Tegnapi bejegyzésem a kalkulációról, a mai inkább spekulációról szól.

Számomra érdekes kérdés, amiről mostanában indulnak a cikkek: a magánnyugdíjpénztár reálhozam kifizetése.

Miről is van szó? 

A biztosítótársaságok által működtetett befektetési portfóliók ugyanis az u.n. befektetési egységekhez kötött biztosítások rendszere szerint működik. Ez azt jelenti, hogy minden befizetést a biztosító átvált úgynevezett befektetési egységekre, aktuális napi árfolyamon. Ez a napi árfolyam a mögöttes pénzügyi eszközök (kötvények, részvények) aktuális árfolyama alapján kerül megállapításra. Idővel ezeknek a befektetési egységeknek az értéke megy felfelé (vagy időszakosan lefelé), ahogy a mögöttes eszközök árfolyama változik.

A hozam (és ezen belül az infláció feletti rész, azaz a reálhozam) minden pillanatban egy virtuális összeg: a befektetési egységek aktuális és befektetéskori értékének (árfolyamának) különbsége. Tehát nem valós pénz, hanem két időpont közötti értékkülönbség.

Mikor lehet egy hozamot kifizetni? Ha a befektetési egységeket, illetve a mögöttes eszközöket eladják. A befektetési egység eladáskori és a vásárláskori értékének különbsége már valós pénz, ezt lehet hozamként kifizetni.

Mi is ezzel most a probléma?

A törvény szerint a pénztárak az eszközöket (részvényeket, kötvényeket) adják át az államnak, azaz a befektetési egységek mögötti eszközök nem kerülnek eladásra. Azaz a hozam nem kerül realizálásra! 

Érthetőbben: vettem egy arany nyakláncot 100.000 Ft-ért. Most drágább az arany, el tudnám adni 120.000 Ft-ért. A hasznom 20.000 Ft lenne, ha eladnám. De nem adom el, hanem magát a nyakláncot adom oda másnak. Akkor most hol a haszon? Ott, ahol az értékesebb nyaklánc van! Ha majd eladja, aki megkapta, akkor lesz nála realizálva a haszon.

Így a nyugdíjpénztárak esetében a hozamok kifizetését a magánnyugdíjpénztáraktól elvárni elég komoly illúziónak tűnik. 

Az állam persze kifizethetné, hiszen az eredetileg átadott pénznél nagyobb értékű eszközöket kapott vissza, de amíg az állam nem adja el ezeket, addig ezt más forrásból kell előteremtenie. Azt hiszem, nem egészen erre gondoltak a törvényalkotók.

Ez egy róka fogta csuka helyzet. A politikai törtetés szerintem megelőzte a racionális gondolkodást, de a kaki már itt van, valakinek meg kell ennie. Kíváncsi leszek, milyen balhék kerekednek még ebből.

Frissítve: Időközben kiderült, hogy a magánnyugdíjpénztárak fogják kifizetni, de ehhez eladnak jó sok részvényt. Ettől függetlenül gyanítom, hogy a probléma nem lett kisebb...

Vitázni, hozzászólni itt lehet:

http://fidesznyugdij.blog.hu/2011/01/25/vitalap

Olvasom a cikkeket, mindenki számol mostanság, bár szerintem ez kevésbé izgalmas, mint egy másik kérdés, amiről a következő posztom fog szólni (reálhozam kifizetése).

De előtte a számításokról:

Az index vonatkozó cikke szerint a maradó magánnyugdíjpénztári tagok (a tagok 3,3%-a) a bent lévő tőke 5-7%-át képviselik. 

Ezzel ellentétben a portfolio.hu elemzése ennek az összegnek a dupláját vetíti előre.

Hogy a saját, korábbi kalkulációmat utólag ellenőrizhessük, folytatom a legutóbbi bejegyzésemben elkezdett becslésemet. A korábbi logikát tovább vezetve a létszám és vagyonarányos megoszlás között 1:4 arányt tartok reálisnak. Így a 3.3%-os taglétszám becslésem szerint a tőke 13%-14%-át képviseli. 

Lám, hasonló következtetésre jutottam, mint a portfolio.hu csapata. Azt hiszem, ez a változat közel jár a valósághoz.

Ami pedig a havi (remélhetőleg hamarosan újra beinduló) átutalásokat illeti:
Eddig az állam kb. 30 milliárd forintot utalt havonta a magánnyugdíjpénztáraknak, ami 10.000 Ft-os átlagos utalást jelent tagonként.
Szerény becsléseim szerint ez - ismét a magasabb jövedelmű réteg jóval nagyobb maradási hajlandóságát feltételezve - kb. 25.000-30.000 Ft-os átlagos havi tagdíjra fog felmenni.

Így a havi, magánnyugdíjpénztárakba befizetett összeg 2.5-3 milliárdot fog jelenteni.

Remélem, ez az évi 30-35 milliárd forint nem fogja felkelteni a miniszter Urak pénzéhségét, és tényleg utalni is fogják a jelenleg érvényes szabályok szerint...

Vitázni, hozzászólni itt lehet:

http://fidesznyugdij.blog.hu/2011/01/25/vitalap

Kép: http://newyork.seriouseats.com/

Az utóbbi napok eseményein biztosan sokan meglepődnek. Pedig nem kéne annyira.

Az aktuális sajtóvélemények szerint 70-100 ezer maradó taggal lehet számolni.

Az aktuális chart így néz ki (Portfolio.hu):

Nem kell nagy jósnak lenni, hogy ebből az ábrából egy közel 100.000 főt megjósoljon valaki. Érdekes, hogy még mindig mondanak potenciális 70 ezret is. Na mindegy.

Sajnos nem írtam le korábban, így most utólagos okoskodásnak tűnik, de a logikát is leírom, talán az segít elhinni. A jóslásom (a környezetemnek már decemberben mondtam): pesszimista becslés 50-70 ezer tag, optimista becslés 200-300ezer tag.

Egyszerű a képlet: a legtöbbet felhalmozó réteg - kb. 5-6 millió Forint lehet ez - és az átlagos 1 millió Forint között úgy saccoltam, hogy 3 millió fölötti felhalmozástól kezd el valaki igazából elgondolkodni a maradáson.
Ez a réteg - általánosságban az eloszlásokra vonatkozó tapasztalati értékek alapján - maximum 20%-a lehet a tagoknak (azaz max. 5-600 e fő).
Átlépőnek ennek max az 50%-át tudom elképzelni, ilyen ellenszélben, bizonytalanságban, kockáztatásnál ez nem is csoda.

Így - optimistán számolva is max. 200-300e tag maradhat (max. 10%).
De! Szintén alap statisztikai meggondolásból ez a 10% taglétszám a tőke közel 40-50%-át képviselné!

A pesszimista becslés egy sima negyedelés volt részemről (50-70 ezer tag).

És mi adja a különbséget? A csoporthatás mértéke!
Sajnos eleve gyenge bázisról indultunk (max. 200-300 ezer tag a 3 millióból), és tettek is sokat az elkedvetlenítésről! 

Az exponenciális görbére ettől függetlenül számítani lehetett, és nem csak a "Magyarországi tapasztalatok", hanem egyszerűen a csoporthatás miatt.

Elég megnézni ezt a videót, hogy megértsük ezt:

Vitázni, hozzászólni itt lehet:

http://fidesznyugdij.blog.hu/2011/01/25/vitalap

Rengeg véleményt, apró hírmorzsát olvasok mostanában.

A legújabb gyöngyszemek:

- egyrészt gyorsul az átlépés üteme. Az eddigi napi 700-1000 emberről a tegnapi nap (jan. 25.) hirtelen felugrott 5000-re. Ha így megy tovább, még maradunk is a végén "néhányan".

- nem tudom, csak pletyka-e, de párhuzamosan megjelent infó arról, hogy a kormány még tovább megy az elkezdett úton. Állítólag ezen túl már örökölhető sem a magánnyugdíjpéntári felhalmozás, csak annak egy jelentősen csökkentett része, illetve egy összegű kifizetést sem lehet majd csinálni, stb. Remélem nem igazak ezek a hírek...

Hát igen, a nemzetközi helyzet fokozódik, fokozni kell a nyomást is!

Akkor ezennel én is elkezdem fokozni!

Üzenem az Uraknak és Hölgyeknek az elefántcsont-toronyban, hogy eleget szórakoztak, sürgősen abba kéne kéne hagyni a kibabrálást!
Lehet zsarolni az embereket, de a fagyi vissza fog nyalni!

Én is tudok pl. zsarolni: vagy hagyják, hogy a havi kb. 45.000 Ft-os Magánnyugdíjpénztári befizetéseimmel magam rendelkezhessek, vagy elfelejthetik a teljes kb. havi 300.000 (!!!) Ft-ot, amit utánam kap havonta az állam! Ugyanis ennyi adót vonnak tőlem és fizettetnek meg a céggel a bérem után!

És mielőtt bárki nekem esik: bár jól élek, de a (még) panellakás és 10 éves tucatautóm mellett nem kéne összehasonlítani bárki olyannal, aki adóelkerüléssel és csalással teremt fényűző luxust maga körül!

Sokat tanultam, sokat dolgoztam ezért, és fogok is a jövőben! De azt tudni kell, hogy kurrens szakmára nagy a kereslet a világban! Nem kötelező nekem itthon dolgoznom. Csak éppen szeretek, ezért vagyok itt.

El lehetne egy kicsit gondolkodni!

U.i: Más szakma, más problémakör, de az eredmény hasonló lehet:

http://index.hu/belfold/2011/01/23/soha_ennyi_orvos_nem_akart_kulfoldon_dolgozni/

Vitázni, hozzászólni itt lehet:

http://fidesznyugdij.blog.hu/2011/01/25/vitalap

Kép: http://www.chicagotribune.com/entertainment/tv/

Tisztelt Olvasók!

Azt a galádságot követtem el, hogy az egyes posztokhoz kikapcsoltam a kommentelés lehetőségét. Ezt a blog-ot inkább naplónak szánom, viszonylag sok személyes részlettel. Ezért ezt úgy szeretném, hogy maradjon csak az én naplóm.

Viszont nyitott vagyok bármilyen véleményre, egymással beszélgetésre, ezért erre időnként egy külön beszélgető, vitatkozó teret hozok létre.

Íme az első ilyen lap.

u.i: Aki nélkülözi a normális vitázás, véleményformálás, egymás iránti alapvető tisztelet képességét, azt mi is nélkülözni fogjuk...

Sokszor olvasom, hallom ezt a kritikát, amikor arról van szó, hogy egyesek (velem együtt) meg akarják tartani maguknak a Magánnyugdíjpénztári befizetéseket.

Egyrészt jogi értelemben véve ez az én tulajdonom, mivel így alkották meg anno a törvényt. Ezen nincs értelme vitatkozni, ezek tények.

Morális oldalról megközelítve persze értem a felvetést. Nézzük meg azonban konkrétan, mi is a helyzet:

1. Arányosság
- aki az összes járulékot az államiba fizette eddig, az teljes juttatásra volt jogosult.
- aki a kb. 75%-át fizette az államnak, az 75%-os jogosultságot szerzett.

Ebből a szempontból tehát korrekt volt az eddigi felállás.

2. Társadalmi hozzájárulás
- Aki lényegesnek tartotta eddig is, hogy gyűljön a pénze a magánnyugdíjpénztárban, és ehhez a felhalmozáshoz most ragaszkodni szeretne, eddig is az átlaghoz képest sokkal többel járult hozzá a költségvetéshez (adók, járulékok és egyebek formájában).
- Akinek nem számít ez a megtakarítás, azok nagy részének azért nem számít, mert nem sok pénzük van benne. Ez egyben azt is jelenti, hogy a költségvetéshez eddig sem sokkal járultak hozzá. Ez a helyzet sokaknál sajnos kényszerből, sokaknak viszont saját döntésükből előálló helyzet volt.

Ebből a szempontból is igaznak tartom, hogy akik most bent akarnak maradni (az eddigi megtakarításukat megtartani), azok eddig is és ezen túl is jóval nagyobb részét vállalják a társadalom finanszírozásában, mint az átlag.

Úgyhogy nem értem, miért kellene szégyenkeznünk, ha magunk is jól akarunk járni, nem csak az állam és sokan mások az adónkból!

Vitázni, hozzászólni itt lehet:

http://fidesznyugdij.blog.hu/2011/01/25/vitalap

 u.i: Amúgy kinek is szégyen valójában ez a helyzet?

Pár napja említést tettem a Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság kedves leveléről.

Az utolsó mondatokat idézem:

"Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy amennyiben a magánnyugdíjpénztári tagságának fenntartásáról nyilatkozik, [...]Ön a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből kilép, így 2011. decemberétől elért keresetei, jövedelmei nem számítanak be a majdani állami nyugdíjába."

Gyönyörű...blöff.

Ugyanis ha kilépek a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből, akkor miért kellene a jövedelmem után bármit is fizetni a fenntartására? Vagy másik oldalról nézve: ha továbbra is fizetni kell, milyen jogalapja van azon kijelentésnek, hogy nem vagyok a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer tagjának tekinthető?

Mielőtt bárki rám támad, nézzük a tényeket.

2011. novemberi bérpapíromon a következők állnak:
- Magánnyugdíjpénztári befizetés bruttó béremből (8%): 45.200 Ft
- Nyugdíjbiztosítási alapba (állami) befizetés bruttó béremből (1,5%): 8.475 Ft
- Nyugdíjbiztosítási járulék (állami) befizetés, munkaadói rész (24%): 135.600 Ft

Ezek alapján eddig a jövedelmem utáni nyugdíjpénztári befizetésekből (összesen 189.275 Ft) a magánnyugdíjpénztárba a teljes nyugdíjbiztosítási kötelezettségek 23.8%-át fizetem, a fennmaradó kb. 75% megy az állami nyugdíjalapba.

Tudom, hogy az összegek a jövőben némileg változni fognak (8% helyett 10% MaNYuP, 24%+1,5% helyett 24% az állami), de a helyzet jelentősen nem változik, a levonások kb. 70%-a ezen túl is az állami nyugdíjalapba kerülnek.

Ami viszont érdekes:
- ha maradok MaNyuP tag, akkor ezért a 70%-ért nem jár semmiféle társadalombiztosítási juttatás
- akik ellenben visszalépnek az államiba, azok a 100% összegért teljes juttatást kapnak 

Hol itt az úgynevezett "arányosság elve"? Ez a szabályozás egyetlen bíróság előtt sem szabadna, hogy megállja a helyét! Na ezért mondom azt, hogy blöff!

(Azért kíváncsi leszek az Alkotmánybíróság majdani ítéletére!)

forrás: http://lxixixl.com

U.i. Ami pedig a kérdés morális részét illeti, miért nem vállalok megfelelő részt a jelenlegi nyugdíjasok illetve a költségvetési problémák megoldásában?

Vállalok, kérem szépen nagyon is sokat! De erről majd egy későbbi posztban...

Vitázni, hozzászólni itt lehet:

http://fidesznyugdij.blog.hu/2011/01/25/vitalap

Az ajánlott olvasmány: 

Leszámolni az illúziókkal

Persze felelés másnap nem lesz belőle, de ezekről a kérdésekről még biztosan írni fogok a közeli jövőben. Az összefüggéseket a cikk kiválóan bemutatja.

Csemegének:

Ma kaptam egy szívhez szóló levelet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól. Ebben kedvesen invitálnak, milyen jó is nekem, hogy átléphetek az állami nyugdíjpénztárba.

Hiszen az olyan jól működik, hogy

- a kb. két héttel ezelőtt már megtett nyilatkozatomról ezek szerint még nem is tudtak a levelezéssel megbízott részlegen (a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal)

- a feleségem még a régi állandó lakcímére kapta meg ugyan ezt az iratot (kb. 5 éve már megváltozott a lakcíme...)

Na jó, elég a demagógiából. Magam sem vagyok tökéletes, messze nem.

De valahogy mégsem tudom elhinni, hogy jobban működne az állami nyugdíjkezelő, mint a MÁV, BKV, APEH(=NAV) és egyéb hasonszőrű állami társaságok.

Eszembe is jut egy élményem: nemrég az APEH-től kaptam egy levelet, hogy a kis vállalkozásom által benyújtott bevallásban szereplő adószám nem létezik!

Bementem: "Semmi gond nincs, csak a számítógép időnként küld ilyen hibás üzeneteket..."

Na ja, az a fránya számítógép!

Biztos bulizott előző este, és késve ért be, egész nap kapkodott és így fordulhatott elő, hogy hibázott! Remélem kijár minimum egy szóbeli figyelmeztetés! Megérdemli a komisz!

Oda kell figyelni az ilyenekre, mert a végén még átterjed a nyugdíjbiztosítóhoz is, aztán véletlenül utalgat majd ide-oda az egyéni számlák között! 

Azt a hét meg a nyóc! Csúnya számítógép...

Vitázni, hozzászólni itt lehet:

http://fidesznyugdij.blog.hu/2011/01/25/vitalap

 

Jelenleg éppen térdig gázolunk a problématengerben, amit a nyugdíjrendszer átalakításának neveznek. Sokat olvastam, beszéltem a témában, hogy jól értesült lehessek (talán részben sikerült).

Ezen túl írni is fogok, legalább nem golyózok be teljesen a témától...

Ízelítő magamról:

Több bűnöm is van, amit be kell az elején valljak.

- multinál dolgozom, általában elégedett vagyok a helyzetemmel, munkámmal

- elég jól keresek (bár egyáltalán nem dúskálok az anyagi javakban)

- adót, azaz sok adót fizetek

- szeretem tudni, mi folyik körülöttem

- magánnyugdíjpénztár-tag maradtam

Nem folytatom a listát, lehet sárral dobálni (majd megszárad és utána lepereg). De mielőtt ez megtörténne, megpróbálom kifejezni a véleményemet bizonyos témákra. Erről fog szólni a blog. Akinek segít, hasznosítsa, akinek nem, az ne. :-)

Vitázni, hozzászólni itt lehet:

http://fidesznyugdij.blog.hu/2011/01/25/vitalap