Tegnapi bejegyzésem a kalkulációról, a mai inkább spekulációról szól.

Számomra érdekes kérdés, amiről mostanában indulnak a cikkek: a magánnyugdíjpénztár reálhozam kifizetése.

Miről is van szó? 

A biztosítótársaságok által működtetett befektetési portfóliók ugyanis az u.n. befektetési egységekhez kötött biztosítások rendszere szerint működik. Ez azt jelenti, hogy minden befizetést a biztosító átvált úgynevezett befektetési egységekre, aktuális napi árfolyamon. Ez a napi árfolyam a mögöttes pénzügyi eszközök (kötvények, részvények) aktuális árfolyama alapján kerül megállapításra. Idővel ezeknek a befektetési egységeknek az értéke megy felfelé (vagy időszakosan lefelé), ahogy a mögöttes eszközök árfolyama változik.

A hozam (és ezen belül az infláció feletti rész, azaz a reálhozam) minden pillanatban egy virtuális összeg: a befektetési egységek aktuális és befektetéskori értékének (árfolyamának) különbsége. Tehát nem valós pénz, hanem két időpont közötti értékkülönbség.

Mikor lehet egy hozamot kifizetni? Ha a befektetési egységeket, illetve a mögöttes eszközöket eladják. A befektetési egység eladáskori és a vásárláskori értékének különbsége már valós pénz, ezt lehet hozamként kifizetni.

Mi is ezzel most a probléma?

A törvény szerint a pénztárak az eszközöket (részvényeket, kötvényeket) adják át az államnak, azaz a befektetési egységek mögötti eszközök nem kerülnek eladásra. Azaz a hozam nem kerül realizálásra! 

Érthetőbben: vettem egy arany nyakláncot 100.000 Ft-ért. Most drágább az arany, el tudnám adni 120.000 Ft-ért. A hasznom 20.000 Ft lenne, ha eladnám. De nem adom el, hanem magát a nyakláncot adom oda másnak. Akkor most hol a haszon? Ott, ahol az értékesebb nyaklánc van! Ha majd eladja, aki megkapta, akkor lesz nála realizálva a haszon.

Így a nyugdíjpénztárak esetében a hozamok kifizetését a magánnyugdíjpénztáraktól elvárni elég komoly illúziónak tűnik. 

Az állam persze kifizethetné, hiszen az eredetileg átadott pénznél nagyobb értékű eszközöket kapott vissza, de amíg az állam nem adja el ezeket, addig ezt más forrásból kell előteremtenie. Azt hiszem, nem egészen erre gondoltak a törvényalkotók.

Ez egy róka fogta csuka helyzet. A politikai törtetés szerintem megelőzte a racionális gondolkodást, de a kaki már itt van, valakinek meg kell ennie. Kíváncsi leszek, milyen balhék kerekednek még ebből.

Frissítve: Időközben kiderült, hogy a magánnyugdíjpénztárak fogják kifizetni, de ehhez eladnak jó sok részvényt. Ettől függetlenül gyanítom, hogy a probléma nem lett kisebb...

Vitázni, hozzászólni itt lehet:

http://fidesznyugdij.blog.hu/2011/01/25/vitalap